Nagy Pippo munkáért puncsol

 Most egy rövidebb nagy Pippos poszt következik, hogy írjak pár sort a nagy tesóról is. Az edzői karrier neki nem jött be, az a kis Pipponak megy jobban. Na, de ez miért is van? Nem érdemes nagyon gondolkodni az okain, de azért elég érdekes, hogy van két testvér három év különbséggel és szinte ugyanaz az útjuk, egyik a másik árnyékában. Játékosként ráadásul még a posztjuk is ugyanaz volt (csatár). Azonban kis Pippo, azaz Simone nagy Pippo, Filippo árnyékában élt végig. És elég durván nyomta a média is, hogy már az jött le, hogy kistesó a nagy tesónak a másolata (erről már írtam a legelső posztban, hogy ezért hívtam hamis Inzaghinak). Most fordult a kocka, még, ha nem is annyira, de edzőként a kis Pipponak jobban megy, míg a nagy csak kisebb csapatokban van, másodosztályban is, de azokból is kirúgják. Akkoriban, mikor játékosok voltak, kis Pippoval a kutya se foglalkozott, kb. csak annyit írtak róla az újságok (akkor még azt olvastam leginkább, nem a neten), hogy Pippo kisöccse, és az is érdekességként volt csak feltüntetve, holott kb. mindenki tudta, és kis Inzaghinak volt nevezve. Én meg vadásztam rá, hogy többet olvashassak róla, ha az újságban nem, akkor neten próbálkoztam. Azonban akkoriban, a 2000-es évek közepén nem olyan volt a netezés, mint most. Ha most visszamennénk arra a szintre, nagyon gagyinak éreznénk, és nehezebben is voltak elérhetőek a dolgok, most meg az ember orra dörgölik azt is, amit nem akarna megnézni. Néha egy-egy meccset megtudtam tőle nézni, már ha egyáltalán játszott, mert a végén már azt se szerintem (nem pontosan emlékszem). A többit, amit még írnék, majd legközelebb, mert nagyon eltérnék a témától. (Már így is eltértem).

Hogy is kezdődött az edzői karrierjük? Simone előbb vonult vissza, mint Filippo két évvel, ez korban nála 34 év volt, míg Filipponál 39, azaz előbbi 2010-ben, utóbbi 2012-ben vonult vissza. Emiatt Simone előbb kezdte el a Lazio utánpótlás csapatánál (onnan is vonult vissza, Filippo a Milanból). Hasonló utat járt be Filippo, aki szintén megkezdte az utánpótlásban azonnal a visszavonulása után. Azonban ő elkapkodta, s akkoriban a Milanban is nevetséges és röhejes dolgok történtek, fél évente vagy évente edzőt váltottak. Kirúgták, majd két év után, 2014-ben átvette a felnőtt csapatot. Ekkor Simone még az utánpótlást edzette, ő csak 2016-ban vette át a felnőtteket, és tavalyig, 2021-ig volt a Lazioban, a többit meg már tudjuk. 

Filipponak rögösebb volt az útja, a Milanban szépen lejáratta, illetve kinevettette magát. Erről majd lesz egy külön poszt, mert ez nagyon vicces volt. Ki is rúgták 2015-ben. Még a játékosoknak is nekiment, és ők is neki. Egy évig lógatta a lábát, nem kellett senkinek, majd 2016-ban ment a Veneziába (az most jó kérdés, hogy az akkor első vagy másodosztályban szerepelt-e). Ott két évet volt, majd onnan a Bolognába ment, ott csak egyet, mert gondolom, onnan is kirúgták. Utána következett, 2019-ben a Benevento. Azt hiszem ez volt az a csapat, akit feljuttatott az A-ba, ezért a második évét az első osztályban töltötte. Itt is két évet volt, majd miután ismét kiestek, kirúgták innen is tavaly. Következett a másodosztályú Brescia, ahonnan idén márciusban ki is rúgták.

Nem is akárhogy, eléggé megalázták itt is, részleteket nem tudok annyira, mert nem követtem, csak utána néztem (ahogy most se követem, csak pár kattintás egy kis infóért). Nem tudom, miért történnek ezek vele, nem akarok ilyen spirituális faszságokkal jönni, de lehet, hogy ez karma. Hogy miért? Játékosként és talán gyerekként is lenézhette a kisöcsit és most visszacsap az élet. További megalázás érte, hogy miután az Inter megnyerte a kupát, ment a médiában az összehasonítás, hogy míg a kistesó az Interben megnyeri a kupát, ő kb. munkanélküli. Ez nagyon bebaszhatott neki, nem igazán bírja elviselni a nagy egoja, mert amúgy egy egoista (majd erről is fogok írni). 

Instán feliratkoztam a neve címkéjére, így, ha van valami, feljönnek a hírek, nem kell külön rákeresnem. Az elmúlt napokban volt esélye több csapatba is menni (természetesen mindegyik kiscsapat), majd ma azt olvasom, hogy lehet visszamegy a Bresciába, miután valószínűleg vissza puncsolta magát. Annyit tudni kell róla, hogy miután kirúgták, beperelte őket. Nem tudom, mi lett az eredménye, de lehet neki lett kedvező, ha vissza tudta magát puncsolni (megalázkodott magyarul, mert nem kellett lehet senki és valahová már menni akart). A többit majd egy másik posztban, így is hosszú lett, pedig rövidre terveztem. Úgyis szünet van most, nincsenek meccsek, egy ideig képek, meg videók se, így amit tudni kell, azt leposztolom, utána meg jöhetnek a friss posztok. 

Arany tapír díj - Az év lúzere díj

 A cím már elárulta, miről is fog szólni a mai poszt. Hosszú posztot nem tervezek, mindössze ezt akartam közölni, illetve a végén mutatok egy vicceset is. Van kép is róla, ahogy átveszi a díjat. Ezt a díjat az Olaszországban népszerű tévéműsor, a Striscia la Noticizia stábja adja minden évben: a legközhelyesebb, vagy legnagyobb bukást jelentő nyilatkozatokat díjazzák vele. 

Nem tudom, ennek amúgy mi értelme van. Talán az, hogy megalázzanak vele embereket. Vagy inkább, hogy a nép szórakozzon? Ha az utóbbi, akkor célt ért vele, mert mi remekül szórakozunk ezen, gondolom más is. Egyébként rengeteg mém készül róla, illetve paródia videó, amin igazából nem kell csodálkozni. 

Ígértem egy vicceset a végére.

Ezek után csodálkozik bárki is, miért kapta ezt a díjat. Persze, nem ez volt az első és utolsó ilyen neki.

Ez meg a másik. Itt ömlik a könnye is, de rengeteg olyan videó van, ahol legszívesebben sírna és tartja vissza, pedig már a hülyének is lejött, hogy mindjárt elbőgi magát. Erről van youtube videó is. 

Bajnok a Milan

 Jó, ez már várható volt, ezt maga Kis Pippo is tudta, már jóval korábban feladta, de nem nyilatkozhatta azt, az ellenkezőjét kellett nyomatni, de nagyon is látszott, hogy a viselkedése, meg ami látszik rajta, az közel sincs összhangban azzal, amiket összehordott itt olyanokról, hogy nem adják fel, hisznek a csodákban és társai. 

Ezt választom nyitóképnek, mivel, ha épp nem ordít, vagy sír, akkor az orrához nyúlkál. Ezt is megfigyeltem már. Az első félidőben nagyon szenvedtek, semmi se ment be nekik, látszott is, hogy nagyon idegesek. Ezzel párhuzamban ment a Milan meccs, és a félidőben már 3-0-ra vezettek. 

A másik edzővel. Ha már ez szóba jött, a második félidőben, mikor már tudták az eredményt a Milannál, sírva fakadtak, de egy érdekesség. Kis Pippo kevésbé sírt, mint amire számíthattunk volna ilyenkor. Mindjárt elmondom, hogy miért. 

Azért az ordítozás mégsem maradhatott el. Egyébként bár letört volt, mégis ideges. De hát ő mikor nem az? Azt sem tudja, mit jelent, hogy nyugalom, abban biztos vagyok. Egésznap ilyen idegroncs lehet még otthon is. Erről szól az élete. 

Nyitva se tudja tartani a szemét, olyan hulla fáradt. Az összes éjszakája arról szólt, hogy csak forgolódik, az idegtől nem tudott aludni, nem ez volt az első ilyen, hogy így néz ki. Mint valami zombi, de tartogatok még ennél rosszabb képet is. Most, hogy már vége a bajnokságban, azonnal aludja ki magát, és nyugodjon le, mielőtt nagyobb baja nem lesz!

Amúgy nagyon zárkózott, nagyon sokszor tartja így a kezét és a tesója is. Bohóc edzés közben is szokta, ezt is megfigyeltem már. Tehát, ha épp nem ordít, akkor bezárkózik, mint a Nesta. Tesójánál is megfigyelhető. 

Épp mutatta közelről a kamera, amikor így ilyen viccesen begrimaszolt, hogy visszatartsa a sírást. Ilyen sírós grimasz volt. Ez közvetlen azután volt, hogy a Milan megszerezte a vezetést, ekkor ő még nem tudhatta, de pont akkor ment el inni a kispadhoz. Beleivott az üvegbe, ott mondhatott neki valaki valamit, és utána vágta azt a grimaszos pofát. De nem is számíthatott másra, ő már tudta ezt, ezért se volt olyan intenzív a sírása. 

Nem tudom nagyon kommentálni, de valahogy nagyon idegesítő ez a kép, nem tudom, hogy miért. 

Jöjjenek a videók, hát kicsit ezek most csalódások lesznek, mert elmaradt a nagy könnyzápor, amit vártunk tőle. De sajnos nem az volt, hogy a két csapatnak ugyanannyi az esélye, hanem a Milannak volt 99% esélye kb. és így fel tudta adni, otthon gondolom kisírta magát, fel volt már erre készülve. Viszont a játékosok közül többen hittek még a csodákban és hát látszik, hogy milyen edzőjük van, szó szerint mindegyik sírt, már a félidőben elkezdték, mikor megtudták a másik meccs állását. És igazából ők hiába nyertek, ha a Milan is nyer és nyertek, és ez nekik kedvez és még az is nekik kedvezett volna, ha ők csak döntetlent játszanak, de az Inter nyer. Kis Pippoéknak csak akkor lett volna esélyük, ha ők nyernek, de a Milan kikap. Csak ez az egy verzió lett volna jó nekik, az összes többi a Milané. Hát ezért nem sírt annyira, de a múlt heti videóban viszont igen, ott adhatta fel igazán, ott még talán remélte, hogy valahol kikap a Milan, de nem történt meg ez. 

Elég ingerült, de kicsit másképp, mint szokott, időnként beremeg a feje szokás szerint, a hangsúlyozása majdnem egész végig ingerült. Hatalmas karikákkal a szeme alatt, mert aludni se tud normálisan, jó lett volna, ha benyugtatózza magát este. Lehet megtette, de annyira idegroncs már, hogy az se hat. Csoda, hogy a riporterek nem lettek tőle idegbajosak, mert végig úgy beszél, hogy nem csodálkoznék, hogy aki nézi, arra is átragad, meg aki ott van és hallgatja. Nevetséges, hogy így oda engedik a kamera elé, azonnal be kellett volna neki adni egy nyugtató injekciót. 

Idegrángásai vannak, hasonló, mint az előzőben. Nem csodálom, hogy sokan idegesek lettek ettől. 

A meccs előtti meg, de ettől a kezdőképtől már ki vagyok, le tudnám hányni a monitort, annyira okádék módon néz itt ki. Olyan, mint valami vízihulla, de elmegy egy 90 éves dédnagymamának is. Nevetséges, hogy ilyen képeket tesznek ki, meg, hogy képes így kinézni. Csak a szokásos rángásait csinálja ebben, illetve azt a vicces kéztartást, ahogy az asztalon tartja rendszeresen a kezét. Nem is értem ezt, hogy ez tényleg kényelmes így neki. 

Valamelyik meccs utáni videóból elkaptam egy pillanatot, ahol kicsit sírósak a szemei:

És ez még nem minden, mert bár ők hazamentek, a Milan meg elment ünnepelni és ott történt valami nagyon vicces dolog, amit sürgősen ki is kell posztolnom. Na, de várjunk még, mert előtte mutatnék még valami mást. 

Nagy Pipporól ejtenék pár szót. Ezt posztolta ki, miután bajnok lett a Milan.

Le se fossa Kis Pippot, képes volt ezért megharagudni rá, mert az Interbe ment és még a gyereket is ott fociztatja, Nagy Pippo még inkább kiakadt, inkább nem is kommentálja, de a hülye tesója innentől kezdve ne szóljon hozzá.

Nem nyilatkozta ezt, de kb. ez mehet a fejében, amit így kommentál le: "Miért ne mondhatnék bármit a Milanról. Megkérdezték tőlem, kinek szurkolok vasárnap, holott mindenki tudja, hogy a Milan a mindenem, oda vagyok érte, ezer szállal kötődöm hozzá. Nyilván tudom, hogy a hülye öcsém miatt kérdezték, de nálam akkor is egyértelmű, hogy a Milan a minden, nem érdekel engem az Inter, és nem fogom magam visszafogni, bár a válaszadásnál vissza kellett, de azért hagy posztoljak azt, amit akarok. Nem én mondtam neki, hogy menjen az Interbe, meg is haragudtam rá, mert úgy éreztem, ezzel elárul a saját testvérem. Nem tarthattam vissza, mindenáron menni akartam, bár előtte igyekeztem lebeszélni. Nem értette meg, hogy ez árulás. Ha meg nem megyek ki a meccseire, nem gratulálok neki, vagy, ha a Milannak szurkolok, akkor neki áll feljebb és megsértődik. Inkább nem is beszélek vele, nem fog engem felidegesíteni. Hű vagyok a Milanhoz, jóban-rosszban kitartok mellette, ő meg felfordulhat a hülye Interben, nem fog érdekelni. Azt csinálok, amit akarok, nem fogom visszafogni a Milan iránti szeretetemet, továbbra is szét fogom kürtölni, hogy a mindenem az a csapat!"

Simán kinézem ezt belőle, ehhez csak gratulálni tudok, és tudom, hogy ez innen Magyarországról hihetetlennek hangzik és totál hülyének is néztek, amit megértek. Én se nagyon akartam elhinni, de látom, hogy egyre több jel utal arra, hogy ez így van. Még a születésnapján se köszöntötte fel, de ugyanabban a hónapban a Milanos volt csapattársait meg igen. Holott előtte folyamatosan posztolt kis Pipporól, nem csak a szülinapján. Utolsó posztja róla a tavalyi szülinapja, és két hónapra rá aláírt az Interhez, azóta nem áll vele szóba. És miért is közlöm ezt tényként, holott semmi bizonyítékom nincs rá? Nem tény, de minden jel erre utal, és komolyan gondolja a Milan iránti szerelmét. 

Na, jöjjön az a vicces, amit ígértem, a Milan ünneplésről.

Oké, ha a szurkolók csinálták volna, lehet, fel se teszem, annyira természetes ott már, hogy lefikázzák az ellenfelet, és bizony, nem csak a szurkolók csinálják ezt, hanem a játékosok is. És ezt is a játékosok mutatják fel az ünneplő buszról. Kis Pippot gúnyolják, ahogy sír. Jó, ezt a valamit egy szurkoló tákolta össze, meglátták és elkérték, hogy felmutassák. Egyszerűen semmi tisztelet az ellenfél iránt, és a játékosok, se az edzők nem ezt mutatják, tehát primitív szurkolói szinten vannak. A februári Mila-Inter meccsen az egyik Milan jatékos leköpött egy Inter játékost, majd elkezdtek anyázni, utána többen is beálltak, köztük kis Pippo is, szidta ő is az ellenfelet. Egyszerűen nevetséges. De tudjátok, ebben mi a jó? Hogy én olyan jót szórakozom rajta, hogy az nem igaz, végig röhögöm az egészet, miközben ezeket olvasom. Unatkozni biztos, hogy nem fogunk itt. 

Az elmúlt pár évben elkanyarodtam Olaszországtól és az olasz focitól, 2013-ban volt az utolsó olasz, utána jött egy angol énekes, majd két év szünet, 2016-ban jött Rosicky, róla volt már hasonló blog, majd a Linzer gyerek. Se a cseheknél, se az osztrákoknál, se a németeknél nem volt ilyen, de cserébe baromira unatkoztunk, semmi jó nem történt. Jó, Rosickynél annyira nem volt unalmas, mert ő volt a központ, de az osztrákok és a németek még a videóikat is letiltották, minden privátban volt náluk, és hát ilyenek se történtek. Emlékszem, sokat idegeskedtem a videók miatt, el volt rejtve összevissza, több óra elment, mire felleltem, hová lett rakva, ha fel lett egyáltalán és nem volt letiltva. 

Erről majd többet írok, ígértem még egy szörnyűbb képet. Nagyon zombis, készüljetek, ezzel zárom a posztot. 

Mint valami kriptaszökevény. Most egy darabig nem lesznek meccsek, de később lesznek már képek és videók, azután már meccsek is, és augusztusban újraindul a bajnokság. Na, akkor megint elkezdődik a röhögés és a szórakozás, mert ez egy cirkusz, komolyan. Maga kis Pippo is egy nagy bohóc és az edzései is azok, az a helyzet, hogy ő komolyan gondolja ezeket. 

Mikor nem ordít?

 Amikor tud és lehetőség van rá, ő azonnal él is vele, és ordít. Egy kép a mai bohóc edzésről, amikor épp ordít. Nem nehéz őt ebben a pillanatban elkapni.

Nem véletlenül bohóc edzés ez, annyit ordít, hogy már komolyan se lehet venni, a játékosok nagy része már csak röhög ezen (nem rosszból), de azért szeretik, mert amúgy tök cuki. 

Vajon otthon is ennyit ordít? Valószínű. Mit szólnak ehhez a családtagok? Na és a nagy Pipponak mi a véleménye erről? Jut is eszembe, ha már ő szóba jött, róla is jelentek meg képek. Valami Milan eseményen volt. 

Jó eres a keze. Mit tol?

Ez még nem minden, mert nyilatkozott is. Megkérdezték tőle, vasárnap kinek szurkol, természetesen a kis testvére miatt, aki az Interben van, ő viszont Milanos volt évekig (előtte Juvés, de ott kevesebb időt töltött). Tehát az imádott csapatáért szorít, ami a Milan és többször ki is fejtette, mennyire mindene a csapat és mennyire kötődik hozzá (erről még nem volt szó, de nem fog elmaradni, illetve az ömlengős nyilatkozatai sem). Vagy a kis tesójáért szorít. Erre ment ki a kérdés. Erre Pippo csak annyit mondott, hogy sok szerencsét vasárnapra. Ez önmagában lehetne semleges válasz is, de nem az. Miért nem? Mert egy Milanos eseményen nyilatkozta, ami annyit jelent, hogy a Milanosoknak kívánt sok sikert, nem a kis tesónak szólt. De persze, ő gondolhatta másképp is, azonban teljesen így jött le. Több jel is arra utal, hogy ő határozottan a Milannak drukkol, de én ezt nem most fogom kifejteni, hanem vasárnapra hagyom, amikor eldől, ki lesz a bajnok. 

Még nincs vége a posztnak, mert tegnap is voltak képek a bohóc edzésről.

Ez a zárkozottság jele, elég sokszor van így a keze.

Így került az Interhez + új képek a bohóc edzésről

 Kettő az egyben poszt következik. Először is elmesélem, hogyan került ő az Interhez, miközben mai képeket teszek be a mai bohóc edzésről. Hogy miért hívom bohóc edzésnek? Nyilvánvaló azért, mert ő azt tart, de ezt inkább nem fejteném ki, mindenki el tudja képzelni, mégis milyen edzéseket tarthat, abból kiindulva, hogy a meccseken, illetve a videókban miket művel. 

Tavaly a Lazioval nem tudott hosszabbítani, azaz nem tudtak megegyezni, több hónapig is eltartott, mire elérkezett a május, tehát ennek már egy éve. Az Inter akkori edzője, Conte azt mondta lelép és így is tett, miután bajnok lett az Inter. Így új embert kellett keresniük. Az első jelöltjük Allegri volt, tehát, ha ő akkor igent mond, lehet nem foglalkoznánk most kis Pippoval, de igazából nem tudom. Azt sem tudom, hogy jutott eszembe, mert minden évben eszembe jut a szülinapján, de eddig sosem volt az, hogy elkezdtünk intenzívebben foglalkozni vele.

De Allegri nemet mondott, volt még egy jelölt, de az végül nem ment, így maradt kis Pippo, mint lehetőség. Tudták, hogy nem hosszabbított a Lazioval, pont ezért merült fel a neve. 

Nagy nehezen sikerült megegyeznie a Lazio főnökével, hogy másnap már aláírhatta volna a szerződést. El is készült, azonban már nem jelent meg a találkozón, mivel hirtelen meggondolta magát és ment az Interbe. Ennyit tudtunk idáig, ez így mind tény volt. Majd valaki nyilatkozta, hogy pont akkor hívta fel kis Pippot, miközben megbeszélésen volt, így totál zavarba jött. El tudjuk képzelni, hogy viselkedett akkor, biztos összevissza rángatózott, ahogy szokott. 

A következtetésem az, hogy kis Pippo szíve szerint maradt volna a Lazioban, viszont neheztelést is érzett a főnök iránt, akivel sokáig nem tudott megegyezni, különben rég hosszabbított volna, így az Interben fel se merült volna a neve. 

Milyen könyöke van már? Röhögnöm kell. 

Na jó, folytatom. Tehát maradt volna a Lazioban, csak jött ez a hívás pont közben, volt is ideje egyet aludni rá. Ez idő alatt többen is rábeszélhették, több okból is. Az egyik, hogy az Inter nagyobb csapat, mindenki azt mondta neki, ez előre lépés. Volt egy nyilatkozat is, amiben valaki ezt mondta, hogy közvetlenül ezt mondta neki, tehát hülye lenne nem elfogadni. A másik sok ideje van már a Lazioban, tehát csak topogás van, nincs haladás, ott rohadt volna meg, ha ez nem jön közbe. Szó szerint megrohadt volna, igen. Neki így kényelmesebb lett volna? Igen. Így kockázatosabb volt, hogy az Interbe ment? Igen. Mi van, ha nem sikerül úgy és kirúgják? Simán benne volt, de megúszta, tehát sikerült olyan szezont hozni, amilyet elképzeltek (vagyis majdnem, mert úgyis a Milan lesz a bajnok). Előrelépés volt ez neki? Igen, határozottan, bár balul is elsülhetett volna, de ez most összejött. Várjuk a következő szezont, a Lazioban meg már úgysem mehet vissza. 

Voltak rossz időszakok, akkor ment folyamatosan a sírás is, de erről majd másik posztban. 

Ez bár nem mai videó (tavalyi), de ebben látszik, amiről az elejéről beszéltem. Hatalmas bohóc edzés.

Nem is fejtem ki mi van benne, inkább nézzétek meg. Illetve ebben nincs, de láttam olyan képeket is valahol, ahol a játékosok szó szerint majdnem fejjel lefelé lógnak valahonnan. Ilyeneket más csapatban (Laziot leszámítva, mert eddig ott volt) és más mániáimnál nem láttam. Ez is bizonyítja, mekkora bohóc edzések mennek ott. Üzenem minden játékosnak, hogy akik ilyenben szeretnének részt venni, igazoljanak csak az Interbe, nem lesz bohóc edzésekben hiány. A Laziosok meg sajnálhatják, mert ott véget értek a bohóc edzések. (Nem valószínű, hogy a másik edző ilyeneket tart, átálltak teljesen normális edzésekre, mint más csapatoknál). 

Fontos még említenem, hogy ő kevesebbet kap, mint amennyit Allegrinek és annak a másiknak ajánlottak. Illetve, aki a Lazioba ment a helyére (valami bagós bunkó öregember), az többet kap, mint amennyit kis Pippo kapott volna, ha marad. Conte is többet kapott, több, mint a dupláját, mint most ő. 

Ez is tavalyi videó, de ez különösen vicces. Zsebre tett kézzel ide-oda néz és a szokásos izgágaság. 

Már ez a kezdő kép is elég szórakoztató. Bohóc edzőmeccs után készült. 

Mikor vége lesz a bajnokságnak, onnantól kezdve kb. egy hónap szünetre mennek a játékosok, meg persze ő is, addig nem lesz videó, se kép, max egy-kettő jelentéktelen. Ez idő alatt sok vicces poszttal jövök majd, ami nem friss, de szükségesek ahhoz, hogy több vicces dolgot megtudjunk róla. 

Kis Pippo feladta

 Tegnap a Cagliari volt az ellenfél, persze, hogy nyertek, mert ez az ellenfél egy nagy nulla volt amúgy. Hogy miért ez a poszt címe? Mert még nem dőlt el, hogy ők vagy a Milan lesz a bajnok, tehát ez csak az utolsó fordulón fog eldőlni, azaz vasárnap

Itt nagyon holdas amúgy. A Milan vezet két ponttal, tehát ha vasárnap mindketten nyernek, akkor a Milan a bajnok. Csak akkor lehetnek ők bajnokok, ha a Milan kikap, ők meg nyernek. Hát ezért adta fel, sokkal több esélye van a Milannak. 

Sajnos nem sok ilyen jelenet volt tegnap, szinte alig ordított, meg ugrált. Inkább csak állt és lesett maga elé. Néha mutatták közelről és a letörtség látszott rajta. A Milan játszott először és nyertek. El kellett volna venni tőle a telefont, hogy ne nézhesse meg, illetve nem beszélhet róla senki előtte. Elég feladós típus lehet. Mit szólnak ehhez a játékosok?

A meccs utáni nyilatkozat. Az elején kicsit sírós, de aztán már nem annyira. Hiába nyilatkozza azt, hogy nem adják fel (utána még egyfolytában ezen lovagol), ha egyszer nem ez látszik rajta. Mindenki tudja, hogy nem nyilatkozhat mást, a többit meg csak nyilatkoztatták vele, többek között azt is, hogy régebben történt vele hasonló, tehát most is az fog. 

Itt is az elejét érdemes nézni, amikor még mások beszélnek, látszik a háttérben, lehajtott fejjel van és látszik rajta, hogy a sírás határán van. Kicsit megremeg a szeme, ami azt jelenti, hogy tartja vissza. Le se tagadhatná. 

Így nézett unottan és letörten maga elé. 

Most ennyi volt, szurkoljatok a Milannak, hogy jó sírós videók jelenjenek meg róla. Volt még egy vicces jelenet, amikor ordít valakivel ott a pálya szélén, aki nem játékos volt.

Kupadöntő

 Hirtelen ötlet volt a blog, így nem volt időm bevezetni, mégis kiről fog majd szólni, mert tegnap kupa meccs volt, és erről kell írni egy kicsit. Úgy terveztem, hogy akkor röviden bemutatom előtte, aztán rátérek a lényegre. Most se számítsatok hosszú posztokra, mint a Linzer gyereknél, csak épp, hogy a lényeget írom le és sok vicces dolgot, amihez meg ugye nem kell hosszabb elemzés. Egyébként nem teljesen új, mivel régebben is foglalkoztam már vele, de akkoriban úgy csináltam, hogy több emberrel egyszerre. Mondjuk erre majd jobban kitérek. 

A változatosság kedvéért most nem egy focista, hanem egy edző. Ezt a lépést már évek óta tervezem, miután láttam, hogy a mai játékosok milyenek, illetve a mai huszonévesek. A Linzer gyerekkel nagyon nem lőttem mellé, mint mánia, bevált, emberileg voltak gondok vele, de ez más téma már. Ott volt a norvég gyerek, na ő nem vált be. Nagy gond vele nem volt, azonban túl átlagos, ezért se váltotta meg a világot mánia terén. 

Az illető nem más, mint Simone Inzaghi, aki az Inter edzője. Már játékosként is figyeltem és foglalkoztam vele, de többet a testvérével, Filippoval, aki röviden csak Pippo (innen ered a blog neve, de ennek is megvan a saját története). Akkoriban, a 2000-es években Pippot Gólszagos piskótának hívtam (ennek is megvan a története, később elmesélem), Simonet meg Hamis Inzaghinak (ennek is külön története van). A blogon nem így fogom hívni, hanem kis Pipponak. Akkoriban sokan csak kis Inzaghinak hívták a kis utánzatot, mert olyan volt, úgy is kezelték. Lényegében ezért hívtam Hamisnak. Közben meg elkezdem berakosgatni a képeket a tegnapi meccsről. 

Nagyon sok ilyen ordítozós kép van róla, mivel egyébként egy kis pukkancs, mindenen idegeskedik, meg remeg. És a legjobbat kihagytam majdnem. Folyton sír, sokkal többször, mint a Linzer gyerek (mivel ő csak akkor, mikor kikaptak és nyilatkozni nem ment könnyes szemekkel és nem volt sírós a hangja se, kis Pipponak folytak a könnyei szó szerint az egyik videóban, amelyikben épp nem, érezni, hogy a sírás határán van és tartja vissza. Mutatni fogok ilyen videókat). 

Egyébként kilenc évig nem volt olasz a mániám, pedig mindenki tudja, hogy, ha elkezdeném felsorolni az összes mániámat, akkor bizony az olaszok nyernének, ők voltak a legtöbben. Főleg amiatt, amikor volt az az időszak 2004-ben és 2007-ben, hogy egyszerre több ember, de a fő ember mindig a Nesta volt, de szerepet kapott még egy csomó ember. Olyanok is, akikre már alig emlékszem, de sok szerepet akkor se kaptak nálam. Kis Pippo nem tartozik ezek közé, rá mindig is emlékeztem. Korábban a Lazioban volt edző, tavaly ment az Interhez. Ha emlékeztek, 2018-ban Xavérék, azaz a Salzburg játszott ellenük és jól ki is ütötték őket, aminek a végén kis Pippo sírt, úgy, hogy az odavágón a Lazio nagyon megverte a Salzburgot. Azon a meccsen volt kis Pippo születésnapja, említettem is (mondjuk a blogban nem valószínű), majd a kommentátor is bemondta. 

Kedden megjelent róla egy hosszabb videó, amiben nagyon remeg. Be is illesztem a videót. 

Ez a kezdő kép elég undormány, de amúgy nem ilyen a videóban. Ez csak egy zombis kép a sok közül. Akad egy pár ilyen, de ennek is megvan az oka. A tegnapiakon pont nem olyan. 

A videóban ketten vannak, ő és az egyik játékos. Ilyenkor látszik nagyon az, hogy amikor a másik beszél, ő nagyon elkalandozik, elnéz a fenébe, játszik a kezével és egyéb vicces dolgokat csinál. Meg iszonyat szorong végig, izgága és rángatózik összevissza a feje. Néha grimaszokat is láthatunk tőle, illetve magában mosolyog, amikor senki nem nevet és a másik ember beszél. Rosickynek volt egyszer ilyen videója, vagy hasonló, de neki csak az az egy volt olyan, a többi nem. Kis Pipponak szinte az összes ilyen, ahol meg egyedül van, ott nyilván nem, de az idegrángások,

A Juventus edzője Allegri, ők voltak tegnap az ellenfelek. Tudni kell, hogy míg a Milanban volt edző Allegri, addig ő és Nagy Pippo utálták egymást. Ennek tíz éve. Ha utálta is valamikor, vagy ha mai napig sincsenek jóban, az nem jelenti azt, hogy Kis Pippoval ne lehessen jóban (már, ha tényleg jóban vannak). A meccs elején még ment a vigyorgás.

Volt egy olyan jelenet, amikor feléje ment a labda és beleakart rúgni. Ebből egy hatalmas nagy luft lett. 

Ment ezerrel az ordítozás meg az idegbetegeskedés. Ez azért érdekes, mert, ha nézzük közben a másik edzőt, látszik a különbség, hogy ők nem ilyenek, nem ugrabugrálnak ennyire. 

Egyfolytában szét volt tárva a karja és úgy ment. Volt olyan jelenet is, amikor a játékosok közvetlen mellette szaladtak a labdával, akkor ő elkezdett velük futni és közben ordított. Másik edző, Allegri nem csinált ilyeneket, de ő se volt százas, mert vesztésre álltak és jól kiállították. Nem bírt magával. Mikor a Juventusnál volt a labda, akkor még idegbetegebb volt. Volt, hogy vezetett a Juventus, ekkor majdnem elsírta magát (mutatták egyszer közelről, épp tartotta vissza). 

Sajnos nem lett sírás a vége, mert bár hosszabbítás volt, de megnyerték. Így egy halom kép lett, nézzünk párat. 

Nagyon holdas amúgy, de erről másik posztban fogok beszélni. Egyébként ilyenkor már nem ugrándozott, miközben mindenki más igen. Csak sétálgatott és ölelkezett mindenkivel, aki az útjába került épp. Pedig kitombolhatta volna magát (vagy már a meccsen megtette?). A szelfi így sikerült:

Tehát a fentebb látott kép eredménye ez. 

Szelfi a feleséggel is. Mikor reggel felnéztem instára (első cselekedet felébredés után), akkor ez fogadott. Jó nagyban jelent meg. Itt nagyon brutálisan holdas. A nő szája fel van fújva. 

Természetesen videók is voltak a meccs végén. Nézzük.

Kezdem azzal, hogy nagyon ijesztő ebben a videóban, és erre csak most jöttem rá, holott egésznap rendelkezésemre állt. De valami furát akkor is láttam már benne. Kicsit, mintha el lenne torzulva vagy nem tudom. A videóban csak a szokásost hozza, remeg, izgága (talán remegősebb, mint a többiben), ráadásul ordítva is beszél. Ja, ebben a videóban már zombis. Olyan szellemes. 

Már a kezdő képen is láthatjátok, mennyire brutál ez. Nem csak, hogy rohadt zombis itt, mintha egy feltámadott halott lenne, aki most jött ki a koporsóból (oké, ez most Rosickys volt, de akkor is), de iszonyat közelről van véve. És aki ezt felrakta, az a tévéből vette fel. Hogy lehet a tévében így leadni? Ráadásul késő este, aki nézte, azokra rémálom várt. 

A végére berakok egy ilyet, hogy ne legyen rémálmotok. Na, de ez is elég ijesztő, akkor nézzünk egy másikat. És persze, hogy ordít. Mi mást csinálna? Nem nagyon tud mást, azt sem tudja, mi az nyugalomban lenni. 

Azt elfelejtettem írni, hogy egyfolytában tapsolt is, hogy nem igaz, hogy nem fájt a tenyere. De itt meg olyan mérgesen néz, ettől is rémálmotok lesz, így keresek egy másikat, amitől tudtok majd aludni.

Itt meg ordítani készül, de többet már nem teszek be, mert ezt reggelig folytathatnánk, egyszerűen nincs róla olyan kép, ahol ne ordítana, ne nézne idegbetegen vagy ne lenne zombis. Csak ilyen képek vannak róla, sajnálom. 

Simone Inzaghi, azaz kicsi Pippo 1976. április 5-én született Piacenzában, ami kb. egy órára van Milánótól (autóval). Bármikor hazamehet anyucihoz, míg Rómából ezt nehezebben tehette meg. 

Egyébként pont a szülinapjakor jutott eszembe, de akkor még nem gondoltam volna, hogy ez lesz belőle. Elküldtem a haveromnak elemzésre (ahogy mást is elszoktam, elég rendszeres ez), meg minden évben eszembe jut a szülinapja. Abbás Agneta ünnepel még ezen a napon, ő is eszembe jutott nyilván. 

Igazából már nagyon kellett egy mánia, hónapokkal  előtte mondogattam és nem értettem, miért nincs ilyen sokáig. Normális mánia utoljára a Linzer gyerek volt, a Norvég gyerek meg valami vacak próbálkozás volt, ami nem jött be. Hirtelen meg egyik meccsen se játszott már, így se jöhetett össze. Eleinte csak szakadtunk rajta, de mivel van róla sok új kép, videó, eldöntöttem, hogy megpróbálom mániának, és sikerült, köszönet a sok vicces cselekedetnek a meccseken. A múlt pénteki meccsen nagyon durván idegbeteg volt, az ellenfél vezetett az első félidőben, olyan ideges lett, hogy le kellett fogni. 

Említettem, hogy Allegrit kiállították, ezt egy sárga lap is megelőzte. Nos, nehogy azt higgyétek, kis Pippoval nem történt ilyen. És nem is egyszer. Ez nagyon vicces ember és végre nem Mérleg, mert az már unalmas volt és ennyi egymás után az már kudarcra van ítélve, lásd: Norvég gyerek. Rosickynél volt ugye legerősebb, akkor nagyon nyomtuk a Mérleget, a Linzer gyereknél már kevésbé, főleg, hogy ő nem is volt az a nagyon tipikus Mérleg, mint Rosicky.